Azért szeretjük a Forbes-t, mert úgy beszélnek a vállalkozásokról és az alapítókról, ahogy mi is szeretnénk, hogy a fiatalok gondolkozzanak magukról, mint vállalkozókról.
Bátorsággal.
Vagy, ahogy Galambos Márton, Forbes főszerkesztő a második nap bevezetőjében elmondta: „megmutatjuk, hogy kreativitással és tisztességgel is lehet céget alapítani!”
Múlt héten kint jártunk a Forbes Flow konferencián.
(Fotó: Kotschy Gábor - Orbital Strangers)
Pénteken két olyan szekción is bent voltunk, amelyek témájukban a mi interjúink alanyait, az ötleteiket megvalósító fiatalokat, két oldalról közelítik: az egyik, a családi vállalkozásokat bemutató „generációváltó” Kürti család (Kürt) – Bárány család (MasterGood) – Boross család (Oázis), a másik pedig a „startupper izzasztó” zsűri és az ötletüket pitchelő fiatalok.
A generációváltókról azt tudtuk meg, hogy az idősebb alapítók hihetetlen lendülettel és izgatottsággal, de már kellő bölcsességgel és sokszor szinte arcpirító nyíltsággal beszélnek arról az ötletről, amit pár évtizede megvalósítottak, illetve vállalkozásuk mikéntjéről. Ahogy a mára Magyarország legnagyobb csirkenevelő és feldolgozó üzemét vezető Bárány elmondta, anno nem szégyellték magukat és többedmagukkal mentek nyugatra pofátlanul ellesni a technológiát, hogy aztán itthon megcsinálják. És mennének ma is, nem is értik más miért nem teszi meg. Ők az elmúlt 20 évben piacvezetők lettek és most már európai versenytársakhoz mérik magukat, lévén nyugati technológiát használnak keleti, olcsó erőforrás mellett, ami versenyképessé teszi őket. A következő 5 év célja a generációváltás mellett az, hogy méretüket megduplázzák.
("Forbes címlapon a hello.idea", f: hello.idea)
Az Oázist alapító Boross számára más jelenti a dilemmát: nemhogy még klasszikus generációváltást nem hajtott végre (vagyis, hogy egy alapító vezér hátrébb lép és átadja a vezetést egy következőnek), hanem 4 fia között kell megossza birodalmát. Saját bevallása szerint komolyan felvetődött benne, hogy eladja az egész vállalkozást megelőzve ezzel az örökléssel járó nehézségeket, de végül rájött, hogy azért kell munkálkodjon, hogy mindegyik fiát megtanítsa arra, hogyan tud bevonódni az üzletbe és együtt gondolkodni a többiekkel, a rokonokkal. Most ezt valósítja meg családon belül, a többi vállalkozónak pedig a Felelős Családi Vállalkozások Egyesületének megalapításával segít. Álma, hogy igazi vállalkozó dinasztiák eresszenek gyökeret Magyarországon.
Kürti Sándor azt a dilemmát osztotta meg a hallgatósággal, hogy mennyire nehezére esik átadni egy vállalkozást akkor, amikor már végre kezd belejönni. Az bosszantja a legjobban, hogy Magyarországon eddig nagyon rövid, 25 éves története van a tulajdonlásnak és ebben a helyzetben még nincsenek kiforrott gyakorlatok: a nyugattól még nem vettük át a jó példákat, a magunkét pedig még nem találtuk ki. Éppen ezért átadni is nehéz egy gépezetet és ekkor az ember leginkább arra koncentrál, hogy a következő generációnak a maga módján megtanítsa az ”okos tulajdonlást”. Szerinte a legnagyobb titok egyszerre figyelni a piacra és a belső kapcsolatokra, erőkre.
(Fotó: Kotschy Gábor - Orbital Strangers)
A startup szekcióban a zsűri ugyanezt emelte ki, amikor 1-2 generációval és valódi vállalkozási tapasztalat nélküli fiatal pitchelőkről beszéltek. Függetlenül attól, hogy az imitált elevator pitch-en kinek osztottak ki névjegykártyát (ami érdeklődésüket jelentette), ők ezekre figyeltek leginkább:
- Somlai Fischer Ádám (Prezi): a csillogó szem nem elég, jó csapat kell és, hogy sose tévesszük szem elől a piacot
- Simó György (Day One Capital): a pitch nem egy simogatós műfaj, itt vagy rendben van a pitéd (product, idea, team, execution), vagy nem
- Szombati András (Primus Capital): lehet-e hinni a jövőben, amit felvázolnak és, hogy tudják-e mi a következő lépés
Bevallásuk szerint kevés ilyen startup ötlet van, sőt, sokszor többnek tűnik a pénz, mint az életképes ötlet. Persze a trollkodó Oszkó is megmondta, hogy sok pénzből sok bukta lesz, de nem baj, mert ez a világ rendje.
(Fotó: Kotschy Gábor - Orbital Strangers)
A végén pedig itt olvashatjátok kedvenc mondásainkat:
„Amikor családi vállalkozásba jössz be, nem biztos, hogy a tudásod miatt jössz be, ezért nem tehettünk mást, mint hogy a fiúnkat arra tanítottuk, hogy ne undorodjon a vállalkozásunktól.”- (Kürti Sándor, Kürt Zrt.)
„A vállalkozónak még mindig van pejoratív értelme Magyarországon, de ha egy családi vállalkozóról van szó, az mindig egy jó ember!” – Galambos Márton (Forbes)
"A szedd magad mozgalomnak vége, csak ez sajnos néhány embernek még nem világos" (Cserpes István, Cserpes Sajtműhely)
"Vicces, hogy azaz ember, aki tartozik nekünk 2 millió forinttal itt ül amúgy mosolyogva a sorok között" (Klementz Kata, Loffice)
