Egy budai kerthelyiségben két mosolygós, fiatal nővel találkoztunk legutóbb, akik egy almabor kóstolás utáni váratlan ötlettől vezérelve úgy döntöttek: életre keltik hazánk első, kiváló minőségű ciderét, a Czidert. Tölyhi Orsi és Szabó Kata ráadásul mindezt úgy tette, hogy nem törődtek azzal, hogy az ötletüket kezdetben teljes munka mellett kellett megvalósítaniuk, sem pedig azzal, hogy az első osztályú almabornak pár éve Magyarországon még szinte semmilyen előképe nem volt...
A lányok fogták az ötletüket, konyhai kísérletezésbe kezdtek, megjárták a cider egyik őshazájának számító Angliát, rendbe tették a nagymama házát, üzemet létesítettek benne, majd piacra dobták a Czidert. Fesztelenségük, humoruk és almabor iránti lelkesedésük átsegítette őket a bürokrácia nehézségein, és most már tervezhetően gyártják a Fejér megyei almából a Budapest több szórakozóhelyén elérhető cidert.
Nekünk elmesélték, hogy jutottak el Orsi konyhájából a saját logóval ellátott Cziderig.
1. fejezet: A cégünk története
Mi a Czider?
A Czider egy magyar szénsavas almabor márka, ami kizárólag magyar almából, adalékanyag mentesen, palackos érleléssel készül.
Honnan jött az ötlet, hogy almabort készítsetek?
Egyikünk (Tölyhi Orsi – hello.idea) élt pár évet Angliában és ott megismerkedett a ciderrel, megkedvelte és hazatérve próbálgatni kezdte a boltokban elérhető márkákat. Maga az ötlet pedig egy budapesti borbár által szervezett cider kóstolás után jött Orsinak, aki akkor döntötte el, hogy ezt itthon is érdemes lenne elkészíteni.
Van amúgy valami előképzettségetek, mondjuk borászkodásban?
Nem volt semmilyen gyakorlati tapasztalatunk. Ismertük és szerettük a cidert, ennyi, semmi több. Igazából az internetről és könyvekből tanultunk mindent, utána pedig a konyhában kísérleteztünk, és ahogy egyre többet olvastunk, úgy nemesedett a mi konyhai készletünk is.
A Czider indulása előtt Orsi, az ötletgazda, aki végzettsége szerint közgazdász, 10 évig pénzügyesként dolgozott. Az alapítótárs Kata pedig eközben humánerőforrás tanácsadással és fejlesztéssel foglalkozott. A két lányt egy közös ismerős mutatta be egymásnak, egy Orsi által szervezett házi cider kóstoláson, amikor a Czider még csak pár literes demizsonokban létezett. Ez a kapcsolt pedig azóta üzlettársakká tette a lányokat, akik friss ismeretségük ellenére nagyon jól kiegészítik egymást.
"szerencsére foglalkozott velünk a média, mert mi voltunk az első magyar cider, és mindenkit érdekelt, hogy mikor kerül már minden hatósági pecsét a termékünkre"
Mit gondoltok, mitől különleges az, amit csináltok?
Abból a szempontból nem különleges, hogy minőségi cider készítésre – mint azt később megtudtuk –, itthon sokan, köztük saját ismerőseink is gondoltak. A legtöbb esetben azonban az ilyen tervek mögül valami mindig hiányzott: hol a kellő elhivatottság, hol az előállítási folyamat megfelelő elsajátítása.
Ami viszont a Czider esetében egyedi, az egyfelől a kiváló minőségű váli alma, amit a készítéskor felhasználunk, másfelől pedig a termékeink ízvilága és az előállítás módja. A hazai piacon jelenleg kapható nagy és népszerű márkák termékei ugyanis nagyipari technológiával készülnek, szét vannak cukrozva, alacsony az almatartalmuk, ezen felül aroma és sok ciderbe nem való anyag kerül beléjük. Ezzel szemben a Czider természetes, szűretlen, 100 százalékos préselt almaléből, minden adalékanyag nélkül készül.
És mi a különbség az angol ciderhez képest?
Alapvetően almatípus függvénye. Az angol cider általában savanykás-tanninos cideralmából készül, amelyből más típusú, testesebb-érleltebb cider állítható elő. A magyar alma viszont desszertalma és ettől az ital könnyed, frissítő. Ezt a ciderszerető magyarok szerencsére érzik és értékelik. Ezt vakteszteléseink is igazolják.
Elmondásuk szerint a lányok eleinte nem voltak benne biztosak hogy a piacon is megállhatja a helyét az általuk készített cider, így az indulás előtt rendszeresen szerveztek vakteszteket, kóstolásokat. A kézműves jelleg miatt egyébként a mai napig minden erjesztésnek picit más az íze, akárcsak egy bor esetében.
Mikortól tekinttetek a Cziderre, mint vállalkozásra?
Eleinte otthon csináltuk a Czidert, igyekeztünk megtalálni a megfelelő almát, a megfelelő ízvilágot. Közben egy EU-s pályázat lehetőséget teremtett Orsinak arra, hogy Angliába utazzon és másfél hónapig egy ismert ciderkészítő mester mellett tökéletesíthesse a módszereinket. A vállalkozásalapítás mégsem így merült fel, hanem egy idő után a különböző tesztjeinken annyira megnőtt az igény és a lelkesedés a Czider iránt, hogy lényegében az ott megjelent barátok, ismerősök, ismerősök ismerősei követelték ki az indulást.
Felmerült bennünk, hogy Orsira vajon hogyan nézhetett egy angol ciderkészítő mester, hiszen első hallásra egy Kelet-Európából érkező, almabor iránt érdeklődő lány nem feltétlenül mindennapi jelenség az angol vidéken. Orsi szerint bár ez igaz, Mike Johnson rendkívül nyitott volt és segítőkész.
Mit szólt a környezetetek a saját vállalkozás indításához?
A szülők inkább aggódtak, hogy a biztos megélhetést bizonytalanra cseréljük. A barátok viszont teljes mértékben támogattak. Miután elindultunk, azért a család is megnyugodott. Ami külön jó érzés, hogy nem az üzleti sikereink miatt nyugodtak meg, hanem azt látták, hogy a lelkünknek nagyon jót tesz az, hogy ezzel foglalkozhatunk.
Egy idő után olyannyira elfogadták és támogatták a szülők a lányokat, hogy a Czider manufaktúrája, ami teljesen önerőből létesült, Kata nagymamájának vértesboglári házából és telkén lett kialakítva. A szülők itt mind az átépítésben, mind a későbbi termelésben aktívan részt vesznek a mai napig.
2. fejezet: A cégünk belülről
"nehézség volt a vásárlók árérzékenysége, ami egyfelől jogos, hiszen a nagy gyártók termékei valóban olcsóbbak, mint a Czider; másfelől viszont látni kell, hogy egy kisebb termelési kapacitással rendelkező, a cider készítéshez csak almát használó manufaktúra terméke olyan minőséget képvisel, amit az árban érvényesíteni kell"
Kezdetben milyen nehézségeitek voltak?
A hatósági engedélyek beszerzése nagyon nehéz, lassú, bürokratikus folyamat eredménye volt, amit ha azelőtt tudunk, mielőtt elindulunk, lehet, hogy bele sem vágunk az egészbe. És itt nem arról van szó, hogy baj lenne, hogy léteznek előírások egy alkoholos termékeket előállító manufaktúra létesítésére. Ez teljesen normális, ezeket teljesíteni kell és kész. Az viszont, hogy egy kis üzemre lényegében ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek, mint egy gyárra, számunkra érthetetlen. Ahogy az is, hogy sok esetben az illetékes ellenőrök mást mondanak a szükséges engedélyekről: első szerint „A”, második szerint „B, és akkor a harmadik, aki aláírná, azt mondja, kezdd elölről. Mindeközben nem tudsz haladni a gyártással, fogynak a pénzügyi tartalékaid, stb.
Erre hozta még fel Kata, hogy a hatóságok bekértek tőlük is egy ún. forgalmi tervet, aminek a lényege, hogy jelölni kell a személyi és anyagmozgatási útvonalakat az üzem területén belül. Ennek felvázolása a néhány négyzetméteres üzem területén nagy kihívást jelentett, hiszen nem egy futószalagot kell elképzelni.
Ezt utólag nevetve magyarázzák nekünk és vicces sztori lett belőle, de Orsi hozzátette, hogy ha ő ezt előre látta volna, lehet, bele sem kezdenek.
Az engedélyezés mellett nehézség volt még a vásárlók árérzékenysége, ami egyfelől jogos, hiszen a nagy gyártók termékei valóban olcsóbbak, mint a Czider. Másfelől viszont látni kell, hogy egy kisebb termelési kapacitással rendelkező, a cider készítéshez csak almát használó manufaktúra terméke olyan minőséget képvisel, amit az árban érvényesíteni kell. Egy gyár azért tudja a ciderét kb. 400 forintért adni, ellentétben a mi 650-700 forintos árunkkal, mert iparilag állítja elő. Ez persze mehetne nekünk is, hogy a Cziderbe almát például csak mutatóba rakunk, de ezt nem engedjük meg magunknak.
Ment valami könnyebben?
A Czider piacát megtalálni sokkal könnyebb volt, mint gondoltuk. Ez részben köszönhető a termékünkhöz már az elejétől nyíltsággal és kíváncsisággal hozzáálló új gasztrohelyeknek (pl. Spíler, Kandalló). Másrészről pedig a versenytársaknak, hiszen a nagy márkák itthon kitaposták az utat, ismertté és népszerűvé tették az almabort, mint kategóriát. És szerencsére foglalkozott velünk a média is, mert mi voltunk az első magyar cider, és mindenkit érdekelt, hogy mikor kerül már minden hatósági pecsét a termékünkre.
"mindketten úgy vagyunk vele, hogy szeretetből csináljuk ezt az egészet, és örülünk, hogy a termékünket szeretik a vásárlók: ez számít"
Milyen érzés volt először eladni egy palack Czidert?
A Spíler volt az első, aki megvett tőlünk egy készletet, és az hihetetlen élmény volt. Lefotóztuk a számlát, az itallapot, ott sertepertéltünk, amikor bekerültünk a hűtőbe. Az ott dolgozók pedig jót mosolyogtak rajtunk.
Volt olyan rossz döntésetek, amely veszélyeztette a céget?
Olyan rossz döntést, amely a cég működését veszélyeztette volna nem hoztunk. Vannak azonban helyzetek, ahol nem megfelelően vagy éppen későn reagálunk. Például a palackozás rendszeresen gondot okoz, ugyanis mindig ennek a tervezését hagyjuk a végére. Így néha előfordul, hogy a palack szállítását az utolsó pillanatra, a gyártás előtti napra időzítjük.
Itt jegyezték meg a lányok, hogy annak dacára, hogy hazánknak van üvegkészítő múltja, palackjaikat kénytelenek Csehországból rendelni, mivel a számukra fontos öblösüveget itthon régóta nem készítik.
(Szabó Kata (b) és Tölyhi Orsi (j), f: Czider @ Facebook)
Más vállalkozásokat, pozitív vagy negatív szempontból, alapul vetettek?
Nem figyeltünk másokat, sem pozitív, sem negatív szempontból. Mindketten úgy vagyunk vele, hogy szeretetből csináljuk ezt az egészet, és örülünk, hogy a termékünket szeretik a vásárlók. Ez számít!
Mai fejjel csinálnátok valamit másképpen?
Mindig az akkori legjobb tudásunk szerint hoztuk meg a döntéseinket, és ez alapján lényegi dolgokat nem csinálnánk másképpen. Elnézve azt, hogy az indulás óta nem kellett semmi lényeges döntésben korrigálnunk jó érzéssel tölt el. Persze lett volna lehetőségünk, hogy más utat járjunk be. Például rögtön az elején külső befektető bevonásával akár már gyárméretűvé nőhetett volna a Czider, de ezzel a termékünk egyedisége veszett volna el, illetve nem akartuk átengedni az irányítást sem.
"a kezdetek óta úgy vagyunk vele, hogy növekedjünk ésszerűen, figyeljünk a piaci visszajelzésekre, és ezek alapján alakítsuk a terveinket; röviden a tapasztalásban hiszünk"
Ott tartotok most, ahol első nap szerettetek volna?
Soha nem terveztünk szigorúan, még az üzleti tervünk sem tökéletes. A kezdetek óta úgy vagyunk vele, hogy növekedjünk ésszerűen, figyeljünk a piaci visszajelzésekre, és ezek alapján alakítsuk a terveinket. Röviden a tapasztalásban hiszünk.
3. fejezet: A cégünk és Mi, mint vezetők
"mindig rugalmasnak kell maradni, ugyanis a piac, és vele együtt a vállalkozásunk, folyamatosan változhat"
Mit tanultatok eddig magatokról és a vállalkozásépítésről?
Azt, hogy tanulni kell, mindig. Aztán, hogy minden cél elérhető, ha nagyon akarjuk – legyen ez a kijelentés bármennyire elcsépelt, de a valóságban tényleg így van. Fontos még, hogy mindig rugalmasnak kell maradni, ugyanis a piac, és vele együtt a vállalkozásunk, folyamatosan változhat. Végezetül pedig, hogy az embernek mindig érdemes kiállnia magáért, mert más nem fog.
(A Czider otthona, a nagyi vértesboglári háza, f: Czider @ Facebook)
Milyen vezetőnek gondoljátok magatokat: ösztönösen döntőnek vagy tervezgetősnek?
Nagyon ösztönösen döntünk. Lehet, hogy ez abból adódik, hogy nők vagyunk, de ha valamit nem érzünk magunkénak, akkor nem vágunk bele. Utána, ha az első megérzésen átmennek a dolgok, elkezdünk tervezgetni vele.
Foglalkoztat benneteket, hogy mekkorára nőhet a Czidera jövőben?
Persze, hogy foglalkoztat, folyamatosan tervezünk. Általában ősszel, az almaszüret idején határozzuk meg az adott évi mennyiséget. Most azt látjuk, hogy az idén termelt 10.000 liter le van kötve. A kapacitásbővítés azonban hosszabb folyamat, így azzal is már elkezdtünk foglalkozni, mérlegeljük a lehetőségeket.
4. fejezet: A cégünk és Mi, mint magánemberek
Honnan nyertek inspirációt?
Sok mindenből és sok mindenkitől. Magából a Cziderből különösen és a vásárlóink visszacsatolásából, ami nagyon fontos nekünk.
Kiben bíztok, ha üzletről van szó?
Egymásban, másokban nem igazán. Azt különösen nem szeretjük, ha hülyére vesznek minket, csak azért, mert újak vagyunk és frissen vállalkozunk.
"önmagában már azért megérte, hogy megtanultuk, hogy nem az az élet, hogy egy multiban robotolunk; alapvetően nem azért csináljuk hogy milliomosok legyünk, hanem azért, hogy értéket teremtsünk és megvalósítsuk önmagunkat"
Vannak példaképeitek?
Példaképek helyett inkább emberek vannak, akiket nagyra becsülünk, vagy akiknek a gondolatai, történeteik inspiráló számunkra. Ilyen például cidermester barátunk, Mike Johnson, barátaink és testvéreink, akik folyamatosan húznak minket, Tim Ferris író vagy akár a Ma Este Színház alapítói, tőlük mind tanultunk valami újat, vagy csak azt, hogy menjetek és csináljátok!
5. fejezet: A cégünk most és a jövőben
Megérte belevágni?
Persze! Önmagában már azért megérte, hogy megtanultuk, hogy nem feltétlenül az az élet, hogy egy multiban robotolunk. Alapvetően nem azért csináljuk, hogy milliomosok legyünk (persze az se hátrány), hanem azért, hogy értéket teremtsünk és megvalósítsuk önmagunkat.
A Czider egy sikersztori?
Nevezhető annak, de nem feltétlenül anyagi értelemben, hanem azért, mert sikerült létrehoznunk valami olyat, ami egyedi, értékes, és szerencsére mások is szeretik.
Szeretnétek terjeszkedni külföldön is?
Igen, de jelenlegi kapacitásunk véges. A korábban említett 10.000 liter almabort a hazai piac fel is veszi. Bővítéssel ezt persze lehet fokozni. Folyamatosan foglalkozunk a tőkebevonás lehetőségével, illetve a növekedési hitelre is gondoltunk, de viszonylag új és mikrovállalkozás révén a lehetőségeink korlátozottak. A következő lépés, hogy kinőjük a nagyi házát, de azért nem lesz egyről a kettőre cider gyárunk, abba nagyon sok energiát bele kell fektetni. A régióban is szívesen terjeszkednénk, de ezek még odébb vannak.
Keresitek az együttműködéseket másokkal?
Kértek már tőlünk, és adtunk is másoknak tanácsot, mert a tudás és tapasztalat megosztás szerintünk fontos. Amúgy az, hogy valaki tőlünk kér vállalkozásépítésben tanácsot, nekünk még új szerep. A jó kapcsolatok szerencsére mindig megtalálnak minket. Például a Startup Underground megjelenés sok ismertséget hozott nekünk, amit azóta is ápolunk.
(Szabó Kata (b) és Tölyhi Orsi (j), f: Czider @ Facebook)
"fantasztikus érzés amikor, valaki azt csinálja, amit szeret, amiben hisz, vagy amit ő maga talált ki; nálunk ez a termék: látjuk fejlődni, foglalkozunk vele minden nap, szeretjük (...) most már nagyjából csak a hobbinknak élünk és ez nagyon felszabadító érzés: kinyílt számunkra a világ"
Mi az amiért vállalkozásra buzdítanátok másokat?
Fantasztikus érzés amikor, valaki azt csinálja, amit szeret, amiben hisz, vagy amit ő maga talált ki. Nálunk ez a termék: látjuk fejlődni, foglalkozunk vele minden nap, szeretjük. Persze ez nem megy azonnal, a mi esetünkben a fokozatosság volt a fontos, de most már nagyjából csak a hobbinknak élünk és ez nagyon felszabadító érzés. Kinyílt számunkra a világ!
Amennyiben tetszett a Czider alapítóival, Tölyhi Orsival és Szabó Katával készített mostani interjúnk, akkor kövessétek a céget Facebookon, valamint dobjatok egy lájkot bejegyzésünknek, és persze a hello.idea-nak is, hogy hétről hétre újabb és újabb inspiráló történeteket ismerhessetek meg fiatalok magyarokról, akikről máshonnan nem biztos, hogy hallanátok.