hello.idea

Fiatal vállalkozók, akik elmesélik, honnan jött az ötletük, hogyan építették fel saját márkájukat és mit jelent ez nekik.

Facebook

 

Twitter

Címkék

absoloot (1) alkoholostermék (3) almabor (1) balogh timi (2) barcamp (1) barcelona (1) be-novative (1) bécs (1) beszámoló (1) bognár dániel (1) bootstraping (1) bor (1) borászat (1) boutiqbar (1) brand (2) brewie (1) bringa (2) budapest (10) bürokrácia (9) chainless budapest (1) cider (1) cimbi (1) co-working (2) codie (1) couchsurfing (1) család (3) családi vállalkozás (5) cserpes (1) csetvei krisztina (1) csetvei pince (1) csiszár katalin (1) csokoládé (1) csokoládékészítés (1) cuisine (1) cukorka sweetfabric (1) cultivo (1) czider (1) day one capital (1) design (3) designer startup (1) designműhely (1) design terminál (1) divat (2) dj (1) dobos andrás (1) drungli (1) easylearn (1) easymaths (1) egészséges életmód (1) egyetem (1) együd barbara (1) élelmiszer kiszállítás (2) elevator pitch (2) előadás (1) elvándorlás (1) engame (1) építészet (1) építésziroda (1) építőipar (1) erdei péter (1) ereid gjergij (1) espresso embassy (1) fashion (1) fekete (1) felsőoktatási felkészítés (2) fiatal vállalkozók (23) filmfabriq (1) filmipar (1) filmproducer (1) flatlab (1) földi barbara (1) folqa (1) folqa collection (1) forbes (1) forbesflow (1) forbes fiatalok (1) főzés (1) galéria (1) gasztro (1) gasztronómia (9) gazdasági válság (1) geréby zsófi (1) gerzsenyi andrás (1) getpress (1) guy kawasaki (1) gyerekek (1) gyermekbiztonság (1) házi sörfőzés (1) helloidea (1) helloIDEA (1) hermann andrea (1) hosszúlépés járunk (1) indiegogo (3) innováció (1) insitu (1) irodabérlés (1) ismeretterjesztő (1) játék (1) juhász-váczi henriett (1) kairos society (1) keleclothing (1) kerékpár (1) kézművesség (1) khan academy (1) kitchenbox (1) klementz anna (1) klementz kata (2) kockázatitőke (2) kohlhéb róbert (1) koktélok (1) környezetbarátság (1) környezetvédelem (1) kortárs (1) kötélhajtás (1) középiskola (1) közösségi finanszírozás (2) közösségi iroda (1) közösségi toborzás (1) kreanod (1) kreatívok (2) kritikus gondolkodás (1) külföldi egyetemek (1) kultúra (1) kürt (1) lab5 architects (1) lendvai linda (1) lévai balázs (1) limbacher tivadar (1) loffice (2) london (1) mastergood (1) ma este színház (1) merker dávid (1) minibrake (1) minőség (1) mobilapplikáció (2) molnár eszter (1) mome (1) mosóczi andrás (1) műgyanta (1) multinacionális vállalat (2) művészet (2) művészeti menedzsment (1) nagy zoltán (1) nekedterem (1) németh áron (2) neticle technologies (2) nyomda (1) oázis (1) oktatás (2) online-marketing (1) online tanulás (1) osváth gábor (1) pál marcell (1) papír (1) példakép-program (1) pocketguide (1) portfolion (1) powerlancer (1) prezi (1) primus capital (1) programozás (1) pszichológia (1) recreativity (1) repülőjárat kereső (1) rétai martin (1) robot (1) robotika (1) rólunk (1) rózsavölgyi csokoládé (1) showroom (1) singularity university (1) sipos anna (1) social media (1) somogyi tibor (1) sör (1) sorozatvállalkozó (1) spin-off klub (1) startup (7) startup inkubátor (1) startup ökoszisztéma (2) steve jobs (1) stilblog (1) stringbike (2) supermarket gallery (1) szabadkai attila (1) szabadúszók (1) szabó katalin (1) szakmai workshop (1) szekeres péter (1) szesztay péter (1) szilícium-völgy (1) színház (1) szirtes marcell (1) szöllősi gergő (1) szövegelemzés (1) szuvenír (1) tanulás (1) társadalmi vállalkozás (1) távfék (1) távoktatás (1) techcrunch (1) technológia (2) tölyhi orsolya (1) történetmesélés (1) tóth orsi (1) továbbtanulás (2) turizmus (1) újhullámos kávézó (1) újrahasznosítás (1) urbanlegend (1) vállalati fejlesztések (1) vállalkozásfejlesztés (1) vállalkozzunk.hu (1) várady tibor (1) várnagy priszcilla (1) városélmény (1) városi séták (2) vatera (1) világ legjobb bárjai (1) Címkefelhő

15 Merker Dávid (Hosszúlépés. Járunk?)

hello.idea 2014.07.24.

A Hosszúlépés. Járunk?  bő egy éve azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy a Hop On – Hop Off, esernyővel a Hősök terére, vegyünk Matyót és együnk gulyást a Várban típusú budapesti idegenvezetési szokásokkal szemben igazi városélményt nyújtson a velük kalandozóknak. A Merker Dávid alapította csapat e felfogást azóta is vallja, aminek köszönhetően külföldiek és budapestiek együtt élhetik át azt, amit eddig sokan nem tudtak, hogy a magyar főváros nem csak Európa egyik legszebbje, de történelmének és történeteinek köszönhetően a kontinens egyik legszínesebbje is.

 

Gasztronómiai és alternatív séták, meghívott vendégek és megszállott Budapest rajongók, külföldi terjeszkedés és a fővárosiakkal történő ismerkedés, ez mind a Hosszúlépés, és Dávid, az Angliából hazatért vállalkozásalapító, szociológus, nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó kutató, volt önkormányzati képviselő.

 

Ez az ő és csapata története.

 

1. fejezet: A cégem története

 

Miről szól a Hosszúlépés?

 

A Hosszúlépés egy tematikus budapesti sétákat szervező, valódi városélményt kínáló vállalkozás.

 

photo (1).JPG("Hosszúlépés. Járunk?", f: Hosszúlépés)

 

Honnan jött az ötlet, hogy elindíts egy városi kalandozásokat szervező céget?

 

Mindannyian, akik alapítottuk a Hosszúlépést rajongunk Budapestért. Nekem pedig régóta kifejezett célom volt megvalósítani egy olyan kezdeményezést, amivel ezt az imádatot sikerül másokkal is, egyedi formában megosztanunk. A történetünkhöz hozzá tartozik, hogy, akik az alapcsapat tagjai vagyunk, külföldön tanultunk, én például az angliai Bath-ban. Egy másik országban élve pedig az ember, miután hazatér, rengeteg olyan történetre, helyre, dologra lesz figyelmes abban a városban, amiben felnőtt, amire itt élőként egyébként nem figyelne. Mi viszont egy idő után már tudatosan is figyeltünk ezekre, és ebből született a Hosszúlépés.

 

Mitől egyedülálló az, amit csináltok?

 

Követjük az aktuális trendeket, azokra próbálunk a lehető leggyorsabban reagálni, valamint igyekszünk folyamatosan olyan minőségi szolgáltatást biztosítani a velünk sétálóknak, ami bárhol a világban megállná a helyét. Ez a felfogás megmutatkozik abban, hogy rengeteg korabeli fotót, idézetet használunk a sétáinkon, ezeket Preziben készítjük és iPaden mutatjuk be, ezzel is interaktívabbá, könnyebben befogadhatóvá téve a témáinkat. Tehát a Hosszúlépés mögött nem valami újdonság áll – hiszen tematikus sétákkal Budapesten több vállalkozás is foglalkozik –, hanem egy olyan szemlélet, amely a legmagasabb minőséget követeli meg tőlünk.

 

Dávid hozzátette, hogy az alapvető hozzáállás mellett a Hosszúlépés egyediségét még az adja, hogy vállalkozásuk for-profit, vagyis, profitorientált jellegű. Ezt azért fontos aláhúzni, mert az Európában működő és tematikus sétákat kínáló cégek döntő többsége nonprofit, amiket kis részben adományok, nagyobb részben állami/önkormányzati szervek tartanak fenn. Ezzel szemben az ő megközelítésük az, hogy egy vállalkozásnak meg kell tudnia élni a piacról, még ha az olyan szűk is, mint a hazai.


Mikortól tekintettél a Hosszúlépésre, mint vállalkozásra?

 

Tavaly tavasszal mi öten alapítók leültünk egy tréner barátunkkal egy teljes napra, és lényegében ott együltőnkben kitaláltunk mindent, ami az induláshoz kellett, tehát a nevünktől kezdve a logónkon át egészen a kezdő sétákig megvolt egy csapásra minden. Hivatalosan pedig ezt követően, tavaly májusban indultunk el. Persze a gördülékeny indulásban nagy szerepe volt, hogy eleve sok szempontból kiforrt ötletekkel, tervekkel ültünk le beszélgetni, illetve sok tapasztalatot hoztunk magunkkal egy másik tematikus sétákat szervező cégtől, akiknél néhányan rövid ideig dolgoztunk.

 

Mit gondolt a környezeted erről?

 

Azt figyelembe véve, hogy voltam korábban önkormányzati képviselő, dolgoztam a sajókazai romatelepen mint mikrohitelezéssel foglalkozó szakember, illetve tanultam külföldön, a szüleim és barátaim támogatóak voltak, mert hozzászoktak már, hogy mindig csinálok valami újat. A feleségem, Bori, pedig nem különben, hiszen ő maga is a vállalkozás egyik alapítója.

 

2. fejezet: A cégem belülről

 

Milyen kezdeti nehézségeitek voltak?

 

Bármennyire elcsépelten hangzik, főleg a többi interjútok tudatában, de a hazai bürokráciával tényleg nagyon nehéz dolgunk van. Amikor közintézményekkel kerülünk kapcsolatba, a működésük miatt a munkafolyamataink vészesen lelassultak. Az egyik kerületi önkormányzatnál például 20 napot kellett várnunk arra, hogy egyetlen mondatban válaszoljanak egy e-mailünkre. Ezért is üdítő kivétel a Design Terminál (DT), ami bár szintén állami szereplő, velük kivételként mégis kifejezetten jól lehet együttműködni. Ettől függetlenül igyekszünk nem keseregni, hanem olyan partnerekkel dolgozni, akik nyitottak erre.

 

Emellett még a tőkehiányt tudom említeni, hiszen nem volt semennyi készpénzünk az indulásnál, mi is a saját lakásunkban kezdtünk, ott volt a központ, iroda, brossúra lerakat egyben. Ez viszont megint csak egy olyan probléma, ami a legtöbb kezdővállalkozásra jellemző. Pénz helyett a saját munkánkat tudtuk „beruházni” a kezdésnél.

 

Volt valami, ami könnyebben ment?

 

Nem gondolom, hogy bármi is nagyon könnyen ment volna. Tény azonban, hogy a kapcsolatépítés már az elejétől meglepően jól és gördülékenyen alakult. Ebben viszont nagy szerepe van szerintem annak, hogy mindig a maximumra törekszünk, tesszük a dolgunkat, és ennek hála megszoktuk találni egymást hasonszőrű vállalkozásokkal, szervezetekkel. Ha megbízhatóan dolgozunk, jó minőségben és tartva a közösen eldöntött határidőket, akkor ez már rövidtávon is kifizetődő.

 

Hosszúlépés2.JPG("Elindult Budapest újrafelfedezése", f: Hosszúlépés)

 

Kiben bízol meg üzletileg?

 

Mindenkiben megbízom, amíg valaki nem ad okot az ellenkezőjére. Nekem nagyon fontos a bizalom és a másik tiszteletének kérdése. Úgy gondolom, hogy a szerződések a legtöbb üzleti kapcsolatban csak eszközök, bizonyos szabályoknak a lenyomatai, amiknél sokkal előbbre való az, hogy egy másik személlyel vagy vállalkozással kölcsönös becsülitek egymást. Hiszen mire egy szerződést jogi úton érvényesíthetnél, évek telnek el, ezért igyekszünk nem eljutni eddig a pontig.

 

Milyen volt az első séta?

 

Jól sikerült, bár az elején persze izgultunk, hogy pontosan hányan jönnek el és tetszeni fog-e nekik. Végül megtelt a csoport, és jól alakult minden. Nagy segítség volt a számunkra, hogy hívtunk újságíró ismerősöket is az első alkalomra, miután szimpatikusnak találták az elképzelésünket és írtak is róla, rengetegen megismertek minket. Így a többi kezdeti lépésünket is siker koronázta. Ezt a tudatosságot azóta is őrizzük.

 

Dávid elmondta, hogy ma már a Hosszúlépésnek van saját hírlevele, felépítettek egy e-mail adatbázist, amivel célzottan kereshetik az irántuk érdeklődőket, folyamatosan visszacsatolást kérnek a velük sétálóktól, ezekre építve fejlesztik a következő programokat. Igyekeznek nagyon aktívan kihasználni a közösségi média nyújtotta lehetőségeket.

 

Hoztál korábban olyan rossz döntést, ami veszélyeztette a céged?

 

Veszélyt nem jelentett a működésünkre, de még tavaly nyáron, a Sziget alatt terveztünk sétákat, amivel szerettük volna a külföldi fesztiválozókat kihozni a városba, megmutatva nekik Budapestet, ez kudarc volt. Az időjárás is kegyetlen volt, hiszen abban az időben 40 fokokat lehetett mérni, ki jönne ki ilyenkor a Szigetről?! Itt megtanultuk, hogy amikor valaki már kifizetett egy programot, legyen az fesztivál vagy konferencia, akkor nagyon nehezen áldoz újabb programokra, főleg úgy, hogy rengeteg olyan alternatíva közül választhat, ami benne van az eredeti árban.

 

Fejlesztettetek azóta valamit?

 

A tartalmat, önmagunkat, a technikai hátterünket igyekszünk állandóan fejleszteni, ahogy okulva a Szigetes példából mostanra az együttműködéseinket jobban átgondoljuk.

 

Hosszúlépés6.JPG("A friss fejlesztések egyike", f: Hosszúlépés)

 

Láttál másnál olyat, amit tudatosan el akartál magatoknál kerülni?

 

A kezdés előtt és azóta is folyamatosan arra törekszünk, hogy figyeljünk másokat, olvassunk különböző témákról, amik később hasznosíthatóak lehetnek a munkánk során. És persze figyeljük a nemzetközi trendeket is, igyekszünk megtalálni, mit lehet itthon is hasznosítani ezekből.

 

Ott tartasz most, ahol első nap szerettél volna?

 

Két kezdeti célunk volt. Az egyik, hogy valami egyedit hozzunk létre, ami eltér a többi versenytárstól. Ez bejött. A másik, hogy érdemben formáljuk az általános szemlélet Budapestről. Ehhez sokkal több idő kell.

 

3. fejezet: A cégem és Én: A vezető

 

A kezdés óta mit tanultál magadról és a vállalkozásépítésről?

 

A tervezéssel kapcsolatban azt például nagyon megtanultam, hogy az, hogy Te cégvezetőként tervezel X bevételt, az nem jelenti azt, hogy azt Te év végén valóban realizálni is fogod. Ahhoz ugyanis előbb rengeteg munkát el kell végezni, meg persze némi szerencse sem árt, hogy az általunk kitalált utakat a velünk sétálók is hasonlóan jónak gondolják. Ezt ráadásul nem elég magadban tudatosítani, hanem meg kell értetni a csapattal is, hogy mi-miért van, és azt is, hogy ha a tervezett projektek egyetlen eleme csúszik, akkor az könnyen magával ránthat rengeteg mást is.

 

Magammal kapcsolatban pedig rájöttem, hogy sokkal több nehézséget képes vagyok legyőzni, mint korábban hittem. Másrészt azt is tudatosítottam magamban, hogy a fontos döntéseket meg kell hozni, nem lehet őket elodázni, akkor sem, ha nem tudunk teljes konszenzust kialakítani, a viták végére muszáj pontot tenni. Persze mindig igyekszem széles kompromisszumra törekedni, de arra is fel kell készülni, ha mindez nem sikerül.

 

Hosszúlépés5.JPG(Merker Dávid, f: Hosszúlépés)

 

Milyen vezetőnek gondolod magad: ösztönösen döntőnek vagy előre tervezgetősnek?

 

Analizáló típus vagyok. De ez a hozzáállás nagyban a tanulmányi hátteremből adódik. Tehát minden döntésemet alaposan átgondolom, mielőtt választanék a lehetséges opciók közül. Ezután sokszor ösztönösen döntök, tehát nem mindig tudom levezetni, minek mi az oka, miután elemeztem a lehetőségeket.

 

4. fejezet: A cégem és Én: A magánember

 

Honnan nyersz inspirációt?

 

Abból, hogy nyitott szemmel járok a világban. Engem folyamatosan rengeteg dolog foglalkoztat, amikből sok esetben ötletek is születnek. Aztán persze ezekből vagy lesz valami, vagy nem, de ebben a folyamatban nem is ez a lényeg, hanem az inspirálódás.

 

Vannak példaképeid?

 

Alapvetően kritikus alkat vagyok. Magammal és másokkal szemben egyaránt. Ennek fényében szerintem nincsen tökéletes ember, akire minden szempontból fel lehet nézni. Ezért én inkább úgy közelítem meg ezt a kérdést, hogy vannak emberek, akiknek bizonyos tulajdonságaik és tetteik miatt jár a tisztelet. Ilyen személy számomra több is van, de közülük Martin Luther Kinget mindenképpen kiemelem. Ő ugyanis egész életében hajlíthatatlan volt azokban az ügyekben, amikben hitt, és ez szerintem nagyszerű tulajdonság, biztos morális alapokon állni.

 

Számomra az ő példája is igazolja, hogy nem a világ megváltására kell törekednünk, mert abból sok jó sohasem született még, hanem mindenkinek a saját területén kell valamit változtatnia, mert a nagy változások mindig sok apró lépésből állnak össze.

photo.JPG(Merker Dávid, f: Hosszúlépés)

 

 

Szerinted megérte belevágni?

 

Igen, egyértelműen.

 

Szerinted a vállalkozásod egy sikersztori?

 

Mivel még nincs pont a történetük végén, ezért korai lenne azt mondani, hogy sikertörténet vagyunk, de azt gondolom, hogy a megfelelő irányba haladunk.

 

5. fejezet: A cégem most és a jövőben

 

Szeretnétek a jövőben terjeszkedni?

 

Igen, abszolút. Bár ez azért nagyban függ attól, hogy Budapest megismertetése mennyire lesz sikeres. A mostani eredmények persze bizakodásra adnak okot, de azért még bőven van dolgunk itt is. Mindenesetre arra tudatosan figyeltünk már az indulásnál, hogy a nevünkben ne legyen benne Budapest neve, hiszen az a belföldi és külföldi nyitást is egyaránt megnehezíthetné. Idén nyáron már angolul is szervezünk túrákat a Chainless Budapest keretein belül, ami megint csak komoly lehetőségeket tartogat.

 

Hosszúlépés4.JPG("Chainless BP" - Városélmény bringával, f: Chainless Budapest)

 

Keresitek az együttműködést más vállalkozásokkal?

 

Például az, hogy mi angol programokat indítottunk, nagyban köszönhető a Stringbike-kal közös együttműködésünknek. Róluk azt kell tudni, hogy kifejlesztettek egy láncnélküli bringát, amivel nemzetközi piacok felé szeretnének nyitni. Ehhez azonban szükségük van ismertségre, és itt jöttünk be mi a képbe. Megkerestek minket, hogy működjünk együtt és szervezzünk angolul biciklitúrákat StringBike-kal. Ebből az elhatározásból született az előbb említett Chainless Budapest.

 

De a StringBike-on kívül is aktívan keressük az együttműködéseket, nyitottak vagyunk mindenre.

 

Buzdítanál másokat saját vállalkozás indítására?

 

Szerintem először mindenki gondolkodjon el azon, hogy mit és hogyan akar csinálni. Ha ez megvan, mérlegelje, hogy az első időszakban fillérekből fog élni, ha egyáltalán lesz bevétele. És ha ezeket átgondolta, és még mindig el akar indulni egy vállalkozással, akkor van értelme elkezdeni. De csak és kizárólag ekkor érdemes belevágni, különben kudarcra van ítélve a próbálkozás, mert ez az egész folyamat elképesztően rögös, és a „csillogásig” nagyon hosszú, kemény út vezet, ami nem való mindenkinek.

 

Hosszúlépés1.JPG 

 

Dobos András (Lab5 architects): Ha hosszútávon sikeres és jól működő lesz a Hosszúlépés, akkor inkább külföldön terjeszkednél, csapatot bővítenél, vagy megválnál a cégtől és újba kezdenél?

Egyik verziót sem tudom most elképzelni. A tervem hasonló helyzetben az lenne, hogy a Hosszúlépésen belül találjunk ki új irányokat. A túlzott nemzetközi terjeszkedés, komoly veszélyeket rejthet magában, hiszen az igazi városélményt nyújtó séták meghittsége valahol éppen abban áll, hogy a méretünket sok szempontból korlátozzuk. Tehát ennek csak akkor lenne értelme, ha találnánk más városokban is olyan, hozzánk hasonló embereket, akik ennyire szeretik a lakóhelyüket és elfogadják az alapelveinket. A cégünk eladása pedig nincs napirenden, hiszen ez a mi gyerekünk, ami már hozzánk nőtt és nem szeretnénk megválni tőle.

 

Ha  tetszett a Hosszúlépés. Járunk? alapítójával, Merker Dáviddal készített mostani interjúnk, akkor kövessétek a céget Facebookon, valamint dobjatok egy lájkot bejegyzésünknek, és persze a hello.idea-nak is, hogy hétről hétre újabb és újabb inspiráló történeteket ismerhessetek meg fiatalok magyarokról, akikről máshonnan nem biztos, hogy hallanátok.

Címkék:

Címkék: budapest bürokrácia merker dávid stringbike design terminál fiatal vállalkozók városi séták hosszúlépés járunk chainless budapest

A bejegyzés trackback címe:

https://helloidea.blog.hu/api/trackback/id/tr976538183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.