hello.idea

Fiatal vállalkozók, akik elmesélik, honnan jött az ötletük, hogyan építették fel saját márkájukat és mit jelent ez nekik.

Facebook

 

Twitter

Címkék

absoloot (1) alkoholostermék (3) almabor (1) balogh timi (2) barcamp (1) barcelona (1) be-novative (1) bécs (1) beszámoló (1) bognár dániel (1) bootstraping (1) bor (1) borászat (1) boutiqbar (1) brand (2) brewie (1) bringa (2) budapest (10) bürokrácia (9) chainless budapest (1) cider (1) cimbi (1) co-working (2) codie (1) couchsurfing (1) család (3) családi vállalkozás (5) cserpes (1) csetvei krisztina (1) csetvei pince (1) csiszár katalin (1) csokoládé (1) csokoládékészítés (1) cuisine (1) cukorka sweetfabric (1) cultivo (1) czider (1) day one capital (1) design (3) designer startup (1) designműhely (1) design terminál (1) divat (2) dj (1) dobos andrás (1) drungli (1) easylearn (1) easymaths (1) egészséges életmód (1) egyetem (1) együd barbara (1) élelmiszer kiszállítás (2) elevator pitch (2) előadás (1) elvándorlás (1) engame (1) építészet (1) építésziroda (1) építőipar (1) erdei péter (1) ereid gjergij (1) espresso embassy (1) fashion (1) fekete (1) felsőoktatási felkészítés (2) fiatal vállalkozók (23) filmfabriq (1) filmipar (1) filmproducer (1) flatlab (1) földi barbara (1) folqa (1) folqa collection (1) forbes (1) forbesflow (1) forbes fiatalok (1) főzés (1) galéria (1) gasztro (1) gasztronómia (9) gazdasági válság (1) geréby zsófi (1) gerzsenyi andrás (1) getpress (1) guy kawasaki (1) gyerekek (1) gyermekbiztonság (1) házi sörfőzés (1) helloIDEA (1) helloidea (1) hermann andrea (1) hosszúlépés járunk (1) indiegogo (3) innováció (1) insitu (1) irodabérlés (1) ismeretterjesztő (1) játék (1) juhász-váczi henriett (1) kairos society (1) keleclothing (1) kerékpár (1) kézművesség (1) khan academy (1) kitchenbox (1) klementz anna (1) klementz kata (2) kockázatitőke (2) kohlhéb róbert (1) koktélok (1) környezetbarátság (1) környezetvédelem (1) kortárs (1) kötélhajtás (1) középiskola (1) közösségi finanszírozás (2) közösségi iroda (1) közösségi toborzás (1) kreanod (1) kreatívok (2) kritikus gondolkodás (1) külföldi egyetemek (1) kultúra (1) kürt (1) lab5 architects (1) lendvai linda (1) lévai balázs (1) limbacher tivadar (1) loffice (2) london (1) mastergood (1) ma este színház (1) merker dávid (1) minibrake (1) minőség (1) mobilapplikáció (2) molnár eszter (1) mome (1) mosóczi andrás (1) műgyanta (1) multinacionális vállalat (2) művészet (2) művészeti menedzsment (1) nagy zoltán (1) nekedterem (1) németh áron (2) neticle technologies (2) nyomda (1) oázis (1) oktatás (2) online-marketing (1) online tanulás (1) osváth gábor (1) pál marcell (1) papír (1) példakép-program (1) pocketguide (1) portfolion (1) powerlancer (1) prezi (1) primus capital (1) programozás (1) pszichológia (1) recreativity (1) repülőjárat kereső (1) rétai martin (1) robot (1) robotika (1) rólunk (1) rózsavölgyi csokoládé (1) showroom (1) singularity university (1) sipos anna (1) social media (1) somogyi tibor (1) sör (1) sorozatvállalkozó (1) spin-off klub (1) startup (7) startup inkubátor (1) startup ökoszisztéma (2) steve jobs (1) stilblog (1) stringbike (2) supermarket gallery (1) szabadkai attila (1) szabadúszók (1) szabó katalin (1) szakmai workshop (1) szekeres péter (1) szesztay péter (1) szilícium-völgy (1) színház (1) szirtes marcell (1) szöllősi gergő (1) szövegelemzés (1) szuvenír (1) tanulás (1) társadalmi vállalkozás (1) távfék (1) távoktatás (1) techcrunch (1) technológia (2) tölyhi orsolya (1) történetmesélés (1) tóth orsi (1) továbbtanulás (2) turizmus (1) újhullámos kávézó (1) újrahasznosítás (1) urbanlegend (1) vállalati fejlesztések (1) vállalkozásfejlesztés (1) vállalkozzunk.hu (1) várady tibor (1) várnagy priszcilla (1) városélmény (1) városi séták (2) vatera (1) világ legjobb bárjai (1) Címkefelhő

22 Rétai Martin (PocketGuide)

hello.idea 2014.11.27.

Létezik egy olyan magyar mobilapplikáció, amely a világ legmenőbb városait az azt leöltők zsebében tartja. Szó szerint. A PocketGuide ugyanis városok sztorijainak millióit juttatja el az emberekhez. A turisztikai iparban a „no quality-no loyalty” magatartással szemben ők azt a trendet terjesztették el, ami megfelel annak az igénynek, hogy mindenki úgy szeretne várost nézni, mintha helyi lenne.

Ezeket a helyi sztorikat gyűjtik ők össze, és tesznek így egy városi sétát valódi élménnyé. Rétai Martin alapító mesél arról, hogyan jut el egy magyar startup Amerikába és mit lehet még fejleszteni több millió felhasználó után.

 

Miről szól a PocketGuide?

A PocketGuide egy olyan mobilapp, ami a telefonodból idegenvezetőt csinál. Mára öt kontinens 150 városában elérhető a szolgáltatásunk, és nemsokára átlépjük a 4 milliomodik felhasználót, amivel piacvezetők leszünk az ACG (audio city guide) piacon.

 

Ezt hogyan méritek?

Felhasználószámban és a tartalom mennyiségében. Eredetileg amúgy klasszikus turista tartalmakat készítettünk (Top10 látványosság), de rájöttünk, hogy a platformunk arra is jó, hogy a helyieket megmozgassa, így tematizáltuk a lokális, témaalapú tudásunkat: Londonban van „gyilkosos” túránk, Budapesten „startup” túránk, Bojár Gáborral Graphisoft túránk, és rengeteg divat, gasztro és filmes sétánk.

4.png 

21 Molnár Eszter (NekedTerem)

hello.idea 2014.11.11.

„From farm to table” – ez a népszerű szlogen és mozgalom az elmúlt években letarolta az angolszász gasztropiacot, ahol egyre többen táplálkoznak tudatosan, amihez elengedhetetlen, hogy tudják, hogy honnan kerül spájzukba a megvásárolt élelmiszer. Erre a hiperekben nincs mód. A kistermelőknél van. Ezért felkutatják őket. Ez az igény hazánkban is jelen van, különösen a városlakók között, de a helyzetet megoldó szolgáltatás eddig nem létezett.

Molnár Eszter ötlete, a NekedTerem végre betöltötte ezt az űrt Budapesten. Két éve friss és minőségi gyümölcsök, zöldségek, sajtok, szörpök, vagy éppen pástétomok széles választéka érkezhet a küszöbünkre. Ehhez pedig nem kell más, mint pénz (nem több, mintha valaki kimenne a legközelebbi pesti piacra) és internet, hogy ne csak az élelmiszerek képeit, hanem azok termelőit is megismerhessük. Termelőtől az asztalra. Magyar gasztronómia 2.0. Ez a NekedTerem!

 

Miről szól a NekedTerem?

Hazai kistermelői élelmiszereket szállítunk házhoz. Kezdetben kizárólag zöldséget és gyümölcsöt. Ma már szinte mindent, amire a konyhában és a spájzban szükség lehet.

 

Honnan jött az ötlet?

Az IBS-en végeztem marketingesként, aztán az évek alatt a munkáim kapcsán beleástam magam az online világba, például a Vatera indulását és első lépéseit testközelből láttam. A szakmám tapasztalatai mellé jött egy közeli jó barát, aki programozással foglalkozott, valamint a gasztronómia iránti csillapíthatatlan érdeklődésem, nagyon szeretek főzni. A konkrét ötlet akkor öltött formát, amikor megszületett a kisfiam és ebben az időszakban szerintem minden anya szembe találja magát a problémakörrel, hogy a legjobbat és legegészségesebbet akarja adni a gyerekének. Ráadásul ilyenkor, ha nincs az embernek segítsége, nehezen jut el olyan helyekre, ahol ezt be is tudja szerezni. Lényegében ez indította el, hogy összeálljon a NekedTerem, és indult el 2 évvel ezelőtt.

 

Környezeted hogyan reagált a váltásra?

A férjemmel (Sipos Kornél filmproducer, játék- és reklámfilmrendező, a Mozgó Mozi filmes közösségi vállalkozás alapítója – hello.idea) közösen döntöttük el, hogy belevágok, úgyhogy ő messzemenőkig támogatott. A szüleim ezzel szemben kevésbé voltak pozitívak, szerintük az egészséges életmódban, illetve a NekedTerem modelljében nincs akkora potenciál, mint azt én gondolom. A barátok – férjemhez hasonlóan – támogatóak voltak, bár az elején megmosolyogták az ötletet és erősen kételkedtek. De azaz igazság, hogy két kisbaba után észrevettem, hogy engem a kismama időszak óriási extra energiával áldott meg, és senki nem lepődött meg azon, hogy különösen tevékeny lettem és le akartam vezetni az energiáimat, ezúttal éppen egy vállalkozásban – nevet Eszter.

 

photo 1 (2)_1.JPG

(Molnár Eszter, a NekedTerem alapítója)

 

20 Kohlhéb Róbert (Stringbike)

hello.idea 2014.10.30.

Képzeljük el, hogy egy olyan bringával tekerünk, amivel 100 méter és 1000 kilométer után ugyanazt a könnyedséget érezzük, persze a saját fáradtságunkat leszámítva: ugyanaz a hatásfok, ugyanaz a teljesítmény. Egy magyar találmány négy éve lázba hozta a kerékpáripart. Olyan hajtóművet találtak ki, ami alapjaiban változtatja meg a bicikliket. Ez a Stringbike.

Hogy lehet egy ilyen innovációval betörni egy évszázados hagyományokkal rendelkező piacra? Kit kell meggyőzni a fejlesztés piacképességéről? És milyen az, amikor a hajtóműhöz építik a biciklit? Kohlhéb Róbert elmeséli.

 

Miről szól a Stringbike?

A Stringbike egy kötélhajtású kerékpárhajtómű megoldás, amiről idővel kiderült, hogy nem áll meg egymagában, csak ha kerékpárba építve jelenik meg a piacon. Ez azért alakult így, mert a kerékpár- és vázgyárak, akikkel az elején szerettünk volna együttműködni, nem erre a típusú alkatrészre voltak berendezkedve, így nem is voltak igazán nyitottak ránk. Ezért fejlesztettünk vázat is, és megszületett a kötélhajtású kerékpár.

photo_2.JPG (forrás: Stringbike)

hello.idea @ Forbes Flow

hello.idea 2014.10.15.

Azért szeretjük a Forbes-t, mert úgy beszélnek a vállalkozásokról és az alapítókról, ahogy mi is szeretnénk, hogy a fiatalok gondolkozzanak magukról, mint vállalkozókról.

 

Bátorsággal.

 

Vagy, ahogy Galambos Márton, Forbes főszerkesztő a második nap bevezetőjében elmondta: „megmutatjuk, hogy kreativitással és tisztességgel is lehet céget alapítani!”

 

Múlt héten kint jártunk a Forbes Flow konferencián.

forbesflow1.jpg

(Fotó: Kotschy Gábor - Orbital Strangers)

19 Csetvei Krisztina (Csetvei Pince)

hello.idea 2014.09.09.

Csetvei Krisztina személyében adott egy BME-n végzett műszaki menedzser, aki éveken keresztül hazánk egyik legnagyobb vállalatánál, a Magyar Telekomnál dolgozott marketing- és termékmenedzserként, aztán gondolt egy nagyot, és belevágott a borkészítésbe. Először még csak ismerősnél, vásárolt szőlőből és kölcsönkért eszközökkel, majd 2011-től már saját pincészetében. Kriszti tehát lépett egyet az ismeretlenbe, de úgy tűnik jól tette, hiszen saját borán kívül lassan a móri borvidéket is, ahol alkot, a térképre teszi.

Hogyan lesz tehát egy műszaki menedzserből tehetséges és a szakma, valamint a szaksajtó által is ünnepelt fiatal borásznő? Hogyan lehet a nulláról, egy mindenki által már rég elfeledett történelmi borvidéken pincészetet indítani? Milyen érzés, amikor az ember szülei a támogatásukért cserébe pénzügyi tervet irattatnak gyerekükkel? És, hogy min kellene változtatnunk ahhoz, hogy jobban élvezzük és, hogy büszkébbek legyünk saját borainkra? Ezekre és még sok minden másra is válaszol mai történetünk szereplője, Csetvei Krisztina, a Csetvei Pincészet alapító-tulajdonosa.

 

Miről szól szerinted a Csetvei Pincészet?

A Csetvei egy első generációs móri borászat, aminek feltett szándéka, hogy mindennapi, ugyanakkor rendkívül jó minőségű borokat készítsen. Mindezt ráadásul úgy érje el, hogy közben aktívan próbálja elérni és a maga módszereivel képezni a borok iránt érdeklődő fogyasztókat, különös tekintettel a fiatalokra. Ennek pedig egyetlen célja, hogy a borunkkal örömet szerezzünk. Elsősorban azoknak, akik a mi palackjainkat kóstolják, de persze kicsit magunknak is.

Csetvei Kriszta_5.jpg

18 Szabadkai Attila (Ma Este Színház!)

hello.idea 2014.08.19.

Szabadkai Attila és Limbacher Tivadar kissrác koruk óta jóbarátok és mindig is tervezgették, hogy egyszer saját vállalkozást indítanak. 2011-ben a Barcamp startup verseny arra motiválta őket, hogy a sok ötletüket mérlegre téve kiválasszanak egyet, és azzal komolyabban kezdjenek el foglalkozni.

Sok-sok tervük közül a versenyre való felkészülés során kinőtte magát egy ötlet, a Ma este Színház!, ami elindulása óta tömegeket hív előadásokra, megnyitva a lehetőséget arra, hogy bárki last minute élvezhesse a kultúrát.

Ezzel a sztorival mindenkit arra buzdítunk, hogy ha van egy ötlete, Attila szavaival élve, „szánja rá az életéből azt a fél évet, amikor kiderítheti, hogy az életképes-e, vagy sem”.

 

1. A cégünk története 

 

Mi az ötletetek és honnan jött?

A Ma este színház!  az eladatlan  színház és koncertjegyeket értékesíti az utolsó napon kedvezményesen, online.

Az ötletnél saját magunkból indultunk ki: korábban sosem vettünk színházjegyet, csak akkor mentünk el, ha anyukánk karácsonykor elvitt vagy valakin rajta maradt egy fölös jegy és be tudtunk ugrani. Évente párszor mentünk csak színházba , de akkor nagyon élveztük.

Az egész projekt ötlete a trendek követéséből alakult ki bennünk, illetve, hogy a színházba járást szeretnénk újra menővé tenni,  és a színházba járó  közönséget fiatalítani. A fiatal célcsoport pedig jól definiálható adottságok alapján dönt: online vásárol, egyszerű felületen, jó árat keres, a könnyű döntéseket keresi. Mi mindezekkel lehetővé tesszük, hogy spontán is lehessen színházba járni.

 

Miért pont ezt választottátok?

Szívesen azonosulunk vele, ezért szívesen is foglalkozunk vele.

Ma Este Színház_5.JPG(Forrás: Ma Este Színház!)

 

17 Klementz Anna (Loffice Coworking)

hello.idea 2014.08.14.

A Loffice alapító Klementz nővérek, Panni és Kata 2007-ben megszereztek egy lepukkant, üresen álló épületet a Paulay Ede utcában, amit két év kemény munkájával 2009-re Budapest első közösségi irodájává alakították át. Azóta a testvérpár nyitott még három irodát Pesten és egyet az osztrák fővárosban. A családi vállalkozásuk tehát igazi sikertörténet. Anna elmondása szerint azonban ahhoz, hogy ez így is maradjon, sokat kell még a jövőben tenniük.

Milyen egy testvérrel dolgozni? Milyen egy korábban nem ismert üzleti- és iroda modellt behozni Magyarországra? Miért volt irtó gáz a legelső bérlőnek kiállítani egy számlát? És miért jó a munkahelyet közösségi térként és nem falak meg ajtók összességeként szemlélni? Ezekre, és még sok minden másra is válaszol Klementz Anna („Panni”), a Loffice coworking társalapítója.  

 

 

1. A cégünk története

 

Mi szerinted a Loffice?

A Loffice egy közösségi irodákat (is) üzemeltető családi vállalkozás.

 

Miért pont közösségi irodák, és miért az „is”?

Egyfelől azért, mert a kezdeti céljainknak ez a modell felelt meg a leginkább. Másfelől pedig, fontos megemlíteni, hogy ez csak egy ága annak, amit mi csinálunk. A hosszú távú tervünk ugyanis mindig is az volt – ami mára már szerencsére megvalósult –, hogy olyan közösségi tereket hozzunk létre, ahol vannak a közösségi irodák alapját adó munkaállomások, de vannak kisebb és nagyobb, kvázi klasszikusabb irodahelyiségek, valamint rendezvény- és kiállítóterek is. Ezért a valóságban mi egy több lábon álló családi vállalkozás vagyunk, amit a közösségi gondolat és a fenntarthatóság köt össze.

 

photo 2.JPG(Forrás: Loffice)

 

16 Csiszár Katalin (Rózsavölgyi Csokoládé)

hello.idea 2014.07.31.

Csiszár Katalin egyszer csak eldöntötte, hogy csokoládét szeretne készíteni. Nem volt isteni sugallat, nagy felismerés, hanem valahogy kialakult, aztán elkapta a csoki iránti szenvedély. Nem csak őt, hanem férjét is, most pedig már igazi családi vállalkozásként készítik kézműves csokoládéjukat, a Rózsavölgyit.

 

Zsolt eredetileg mérnök, így többek között az ekkora termelési méretre nem készített műhelygépek átalakításával foglalkozik, Kati eredetileg rajzfilmrendező és grafikus, így a csomagolás, díszítés része foglalkoztatja a leginkább. Ezen kívül pedig átszellemülten mesél a titokról: arról, hogy hogyan lesz a csokoládé harmonikus, ami saját bevallása szerint nem recept, nem tudomány, hanem tapasztalat. Állítja, nincs a Csokoládé filmbe illő varázslat, a Rózsavölgyi Csokoládé kis gyára mégis varázslatos. A házaspár története következik.

  

1. fejezet: A cégem története

 

Miről szól a céged és honnan jött az ötlet?

Azt nem tudom megmondani, honnan jött az ötlet. Annyian megkérdezték már ezt és próbáltam választ találni rá, de nem tudok. Egyszer csak kipattant a fejünkből. Így utólag értékelve, iszonyatos szerencse, hogy ebbe belevágtunk. Annyira sok rétege van ennek a szakmának, annyira érdekes, kilenc éve folyamatosan foglalkoztat. Ráadásul sok ember előtt felfedezetlen a csokoládé, így lehet alkotni: mind művészileg, mind technológiailag.

 

Azért szeretitek a csokoládét?

Persze. Mondjuk azok, amiket anno kóstoltunk, nem voltak igazán finomak. Az ember elgondolkodik, hogy jó alapanyagból biztosan valami egészen mást is ki lehet hozni. Lehet, hogy innen jön az ötlet.

 photo 1 (1).JPG(Csiszár Katalin, forrás: Rózsavölgyi Csokoládé)

 

15 Merker Dávid (Hosszúlépés. Járunk?)

hello.idea 2014.07.24.

A Hosszúlépés. Járunk?  bő egy éve azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy a Hop On – Hop Off, esernyővel a Hősök terére, vegyünk Matyót és együnk gulyást a Várban típusú budapesti idegenvezetési szokásokkal szemben igazi városélményt nyújtson a velük kalandozóknak. A Merker Dávid alapította csapat e felfogást azóta is vallja, aminek köszönhetően külföldiek és budapestiek együtt élhetik át azt, amit eddig sokan nem tudtak, hogy a magyar főváros nem csak Európa egyik legszebbje, de történelmének és történeteinek köszönhetően a kontinens egyik legszínesebbje is.

 

Gasztronómiai és alternatív séták, meghívott vendégek és megszállott Budapest rajongók, külföldi terjeszkedés és a fővárosiakkal történő ismerkedés, ez mind a Hosszúlépés, és Dávid, az Angliából hazatért vállalkozásalapító, szociológus, nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó kutató, volt önkormányzati képviselő.

 

Ez az ő és csapata története.

 

1. fejezet: A cégem története

 

Miről szól a Hosszúlépés?

 

A Hosszúlépés egy tematikus budapesti sétákat szervező, valódi városélményt kínáló vállalkozás.

 

photo (1).JPG("Hosszúlépés. Járunk?", f: Hosszúlépés)

 

Honnan jött az ötlet, hogy elindíts egy városi kalandozásokat szervező céget?

 

Mindannyian, akik alapítottuk a Hosszúlépést rajongunk Budapestért. Nekem pedig régóta kifejezett célom volt megvalósítani egy olyan kezdeményezést, amivel ezt az imádatot sikerül másokkal is, egyedi formában megosztanunk. A történetünkhöz hozzá tartozik, hogy, akik az alapcsapat tagjai vagyunk, külföldön tanultunk, én például az angliai Bath-ban. Egy másik országban élve pedig az ember, miután hazatér, rengeteg olyan történetre, helyre, dologra lesz figyelmes abban a városban, amiben felnőtt, amire itt élőként egyébként nem figyelne. Mi viszont egy idő után már tudatosan is figyeltünk ezekre, és ebből született a Hosszúlépés.

14 Dobos András (Lab5 architects)

hello.idea 2014.07.03.

Haladó gondolkodás, nemzetközi versenyképesség, megalkuvás nélküli minőség és kiemelkedő szakmai munka, ezek a jegyek jellemezték mindig is a világ vezető építészirodáit. Amit a múltban Lechner Ödön, Pollack Mihály, vagy éppen Ybl Miklós, a jelenben pedig Ekler Dezső, azt a jövőben négy magyar fiatal fémjelezheti. Mai történetünk főszereplője, a budapesti LAB5 architects alapítása óta éppen ezeket a jegyeket viseli magán. Nem is csoda, hogy a legismertebb külföldi szaklapok, mint például a Dezeen, már régen felfedezték őket.

 

Ezúttal a nemzetközi hírnévre törő iroda egyik alapítójával beszélgettünk, többek között arról, hogy milyen érzés azokkal együtt dolgozni, akik mellé immár 15 éve az egyetem első napján leült, milyen építészként megélni az iparágat különösen sújtó gazdasági válságot és, hogy milyen csak a létszükséglethez elegendő pénzt keresni álmaink megvalósításához. A civilben deep house DJ-ként is ténykedő Dobos András és építészirodájának, a LAB5-nak a története következik.

 

1. fejezet: A cégünk története

 

Hogy mutatnád be a LAB5-ot?

A LAB5 egy klasszikus értelemben vett vezető nélküli, fiatal és dinamikus építésziroda, amely nem csak munkahelyként, hanem igazi kreatív közösségként szolgál négy egyenrangú alapítójának.

A LAB5-ot 2007-ben négy egyetemi csoporttárs és barát, Erdélyi Linda, Gáspár Virág Anna, Korényi Balázs és Dobos András alapították, hogy az ismertebb építészirodáknál megszerzett tapasztalatikat saját víziójukkal vegyítve valami újat, valami különlegeset hozzanak itthon létre.

 

Screen Shot 2014-07-03 at 7.29.32 PM.png

 

Honnan jött számotokra, hogy saját irodát alapítsatok?

Ez az egész valahogy adta magát. Bár az egyetem elvégzése után mind a négyen különböző építészirodáknál vállaltunk munkát, (én például a Zoboki, Demeter és Társaiknál, illetve Erick van Egeraat (világhírű holland építész, Budapesten ő tervezte a felvonulási téren álló ING-székházat – hello.idea) moszkvai cégénél) a kapcsolat megmaradt közöttünk és kisebb dolgokat csináltunk együtt. 2007-ben pedig egyszerűen úgy éreztük, hogy bele kell vágnunk együtt egy saját iroda megalapításába.

 

"mi mindig saját magunkat igyekszünk meghaladni, és az indulás óta ezért magunkat és munkáinkat is nemzetközi mércével igyekszünk mérni, mert nem a magyar piacra akarunk tervezni, hanem a világpiacra, aminek szerencsére hazánk is a része"

süti beállítások módosítása